Az adatok betöltése folyamatban, kérem várjon...
Budapesti Építész KamaraChamber of Budapest Architects
Cím:
1088 Budapest Ötpacsirta u. 2.
Telefon:
+36 1 318-2444
Mobil:
+ 36 30 401-3355
Email:
Facebook:

2020. június 5.
N Y I T Ó L A P
Elnöki intézkedés
Bővebb ˅
Elnökség,
2020. április 23.
A BÉK működésének és eljárásainak fenntartása a veszélyhelyzet idején

ELNÖKI INTÉZKEDÉS
az Alapszabály 13.§ (3) b.) pontja alapján

2/2020. Elnöki intézkedés


Magyarország Kormánya által kihirdetett veszélyhelyzetre, a 102/2020 (IV.10) Kormányrendeletben foglaltakra, valamint a MÉK Elnöke által hozott, a területi kamarák működésére is hatályos előírásokat tartalmazó intézkedésre tekintettel, a BÉK Bizottságai, munkaszervei, Titkársága működésének és tagsági- valamint közigazgatási eljárásai fenntartásának érdekében az alábbiakat rendelem el:

1. A BÉK minden Bizottsága és munkaszerve - így az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Szakmafelügyelet (beleértve a kamarai biztosokat), a Választási Jelölőbizottság a MÉK elnöki intézkedés alapján működik.
Személyes jelenlétet igénylő ülések nincsenek, azok lebonyolítása on-line módon történik.

2. Az Etikai-fegyelmi Bizottság a MÉK elnöke által hozott, etikai-fegyelmi eljárásokra vonatkozó intézkedések alapján működik.
Személyes jelenlétet igénylő ülések nincsenek, ilyen eljárási cselekmények (meghallgatás) halasztásra kerülnek.


3. A május 11 -re meghirdetett Területi Küldöttgyűlés - a 102/2020 (IV.10) Kormányrendeletben foglaltak szerint - halasztásra kerül. Összehívására a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kerül sor.

4. A BÉK 2019. évi beszámolói és 2020. évi költségvetési terve elfogadását - a 102/2020 (IV.10) Kormányrendeletben foglalt felhatalmazás alapján - az Elnökség május 12 -i ülésének napirendjére tűzi.

5. A BÉK Titkárságán a veszélyhelyzet fennállásáig a személyes ügyfélfogadás szünetel, ügyintézés a bek@bek.hu e-mail címre küldött megkereséssel, vagy a 30/401-33-55 telefonszámon, illetve egyes eljárásokban a weboldalról indított on-line módon lehetséges.
A Titkárság munkatársai távmunkában látják el feladataikat.

6. Az 1/2020. Elnöki intézkedés visszavonásra kerül.

7. Az 1/2020. Elnöki intézkedés alapján hozott Titkári intézkedés hatályban marad.


Jelen intézkedés a veszélyhelyzet fennállásának időtartamában hatályos.


Budapest, 2020. április 22.

Csapó Balázs
elnök
Jogszabályok nyomában
Bővebb ˅
Szakmafelügyelet,
2020. június 4.
A veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020 (V.8) Kormány rendelet
A jogszabály 2020. május 18 -án lépett hatályba és a veszélyhelyzet fennállásáig marad érvényben.

Néhány gondolat a követendő eljárással kapcsolatban:

1. A 191/2020 (V.8.) Kormány rendelet 5. §. (1) bekezdés szerint:
„Az ellenőrzött bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) elektronikus úton tehető meg. Elektronikus úton megtett bejelentésnek minősül e rendelet tekintetében az ügyfélkapu útján, elektronikus űrlap útján, általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint e-mail útján megtett bejelentés is. Ha jogszabály az Ákr. szerinti kérelemre induló eljárásban a kérelem benyújtására kizárólag elektronikus űrlap formátumban való benyújtást engedélyez, a bejelentésre is ezen az úton kerülhet sor.”

Fenti idézet alapján az ellenőrzött bejelentést Ákr. szerinti kérelemre, ÉTDR felületen, elektronikus formanyomtatványon szükséges benyújtani.
Az ÉTDR felületén már megjelentek az ellenőrzött bejelentés benyújtásához szükséges nyomtatványok, amelyeket az "Új ellenőrzött bejelentés" gomb segítségével lehet megjeleníteni.
Az alábbi bejelentési típusok választhatók:
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (bontás)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (építés)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (fennmaradás)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (engedély hatályának meghosszabbítása)
- Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (használatbavétel)

2. A jogalkotó feltételezett szándéka az volt, hogy veszélyhelyzet alatt se álljanak le az építési engedélyezési eljárások, és az érintett ügyfelekre és hatósági személyekre ne rójon aránytalan terhet, amely az egészségüket veszélyeztetné. Ezért nyomós oknak tekinthető a pandémia időszakában történő személyes érintkezések visszaszorítása. Ebből kifolyólag a „sajátkezű aláírás” hiányát, vagy az aláírások beszkennelt változatát a hivatal feltételezhetően elfogadja. Fontos, hogy az ügyfélnek a nem mellékelt dokumentumok tartalmáról a bejelentésében nyilatkoznia kell, egyidejűleg előadva azokat a körülményeket, amelyekre a bejelentés hiányos volta visszavezethető.
Javasoljuk, hogy az érintett településen a fenti jogszabály által biztosított „e-mail címre” fogalmazzanak meg ezzel kapcsolatban kérdést, mielőtt elindítják az ellenőrzött bejelentést.

3. A szakhatósági eljárásokat az ÉTDR felületen az eljáró hatóság kezdeményezi, és juttatja el az illetékes szakhatósághoz, aki 12 napon belül veszi tudomásul az ellenőrzött bejelentést, amennyiben a dokumentáció a jogszabályoknak megfelel.

4. A hivatkozott kormányrendelet nem fogalmaz meg hiánypótlással kapcsolatos pontokat. Értelmezésünk szerint, ha a benyújtott ellenőrzött bejelentési dokumentáció a benyújtáskor nem felel meg a törvényi előírásoknak - ide tartozik a hiánypótlással létrehozott törvényesség is - akkor indoklás nélkül végzéssel elutasíthatja a benyújtott bejelentést, és a végzést követően a normál engedélyezési eljárás lefolytatására kerül sor a 6.§ (4) bekezdése szerint.
A fentiek miatt fontos, hogy a terv feleljen meg a vonatkozó jogszabályoknak, illetve a bejelentőnek nyomós érvekkel kell nyilatkoznia azokról a körülményekről, amelyekre a bejelentés hiányos - és a törvényeknek meg nem felelő - volta visszavezethető.

5. Az 5. §. (1) bekezdése szerint az Ákr. kérelemre induló eljárás alapján kell benyújtani az ellenőrzött bejelentési terveket ÉTDR felületen (lásd 1. pont válaszát). A felületen az 50%-os illeték elektronikus fizetéssel kiegyenlíthető, vagy feltölthető az erre vonatkozó banki átutalás igazolása, illetve a bejelentőnek nyomós érvekkel kell nyilatkoznia azokról a körülményekről, amelyekre az illeték igazolásának hiányos - és a jogszabályoknak meg nem felelő - volta visszavezethető.
A hagyományos építési engedélyezési eljárásoknál a hatóság hiánypótlási határozatban hívta fel a tervező figyelmét a szakhatósági eljárási díj(ak) megfizetésére, határidőt adva a befizetési igazolások feltöltésére. Értelmezésünk szerint az ellenőrzött bejelentésről szóló kormányrendelet nem ismeri a hiánypótlás intézményét (lásd 4. pont). Ezért a tervezőnek a benyújtás előtt már tájékozottnak kell lennie a hatóság által bevonni kívánt szakhatóságokról és azok eljárási illetékeiről, hogy az ÉTDR rendszerre történő benyújtáskor feltölthesse a kedvezményes 50 %-os illetékek befizetésének igazolását. Ebben az esetben lesz a benyújtott terv a jogszabályoknak megfelelő, és kap tudomásulvételt, kivéve a pandémia miatti hiányosság fent idézett nyomós érvekkel történő igazolását.
Amennyiben a 6. § (4) bekezdése szerint elindul az engedélyezési eljárás, akkor a 50%-os illetéket 100%-ra kell kiegészíteni.


Fenti iránymutatás csupán tájékoztató jellegű, nem minősül jogszabály-értelmezésnek vagy hatósági állásfoglalásnak.


Tóth Zoltán
Szakmafelügyelet
tag
Jogszabályváltozás
Bővebb ˅
www.njt.hu,
Titkárság,
2020. június 4.
Az építész szakmát érintő jogszabályváltozások
A linkre kattintva elérhető és letölthető a hatálybalépést követő egységes szerkezetbe foglalt szöveg. A módosított részek függőleges piros vonallal vannak jelölve.

2020.05.29 -től hatályos:
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása


2020.07.01 -től hatályos:
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása


2020.07.30 -tól hatályos:
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
Sümegi György: Lechner Ödön írásai
Bővebb ˅
Titkárság,
2020. június 3.
Lechner Ödön születése 175. évfordulóján a magyar építőművészet kiemelkedő, korszakot meghatározó alkotójának az írásait, nyilatkozatait, leveleit s az általa (is) aláírt memorandumokat, nyílt leveleket adjuk közre.


Kattintson a képre a nagyításhoz


Az építész életművét földolgozó könyvek a magyar formatörekvéseit, építészeti munkássága összefoglalását adják. Ám Lechner sokrétű művészetközéleti szerepvállalásáról (építőművészeti egyesület alakítása 1902, zsűritag, a kávéházi művészasztal centruma stb.) alig közölnek adatokat. Pedig Lechner impulzív személyisége, mindig az újat, a művészet fejlődését szem előtt tartó és segítő magatartása példaértékűen hatott, építészekre, kávéházi művészbarátaira, írókra. Kezdeményező készségét, változásokat sürgető magatartását jelzik azok az általa is aláírt memorandumok, amelyek idegen építészek magyarországi megbízásai helyett hazaiak foglalkoztatását, a honi építészet megbecsülését szorgalmazzák (a szegedi és a pesti nemzeti színház építése ügyében írtak). Tekintélyével és gazdag tapasztalataival sok fontos művészetközéleti program mellé tudott oda-állni. A legkisebb, akár jelentéktelennek tűnő adatok is az egészet, az ő meghatározó jelentékenységű munkásságát árnyalják, gazdagítják: pl. a kecskeméti Rákóczi-emlék és víztorony leírása Lechner igényes anyaghasználatába, építészeti műhelyébe vezet be, Csernitzky F. István Lechnerhez írt levele az Egyesült Államokba - Norwalk, Connecticut - a kőbányai templom másaként fölépített épülethez kalauzol.

Ez a kötet a magyar építőművészet kiemelkedő, korszakot meghatározó alakjának, az Iparművészeti Múzeum alkotójának, a 175 éve született Lechner Ödönnek (1845–1917) az írásait, nyilatkozatait, leveleit, valamint az általa is aláírt memorandumokat adja közre.

A könyv megvásárolható: https://corvinakiado.hu/index.php?action=konyv&id=139483137

Forrás
Letölthető tartalom:
Nemzeti tervvagyon
Bővebb ˅
Lechner Tudásközpont,
Titkárság,
2020. június 2.
Az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozás

Mi is az a nemzeti tervvagyon?

2019. január 1-jén hatályba lépett az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló, 2018. évi CXXXIV. törvény.

Nemzeti Tervvagyon alatt az építészeti alkotások állami és önkormányzati tulajdonban lévő tervállományát, valamint az ezek vonatkozásában – a mindenkori szerzői jogi szabályozás szerint megszerzett – az államot és az önkormányzatot megillető felhasználási- vagy szerzői vagyoni jogok összességét értjük, ideértve az állami, önkormányzati megrendelésre készült épületek azon terveit is, amelyek vonatkozásában a megrendelő a szerzői vagyoni- vagy felhasználási jogokat megszerezte.

A Nemzeti Tervvagyonnak az állam tulajdonába tartozó része felett a tulajdonosi jogokat a Lechner Tudásközpont gyakorolja.


Felhasználási engedély

A Nemzeti Tervvagyont érintő tervek átdolgozása, illetve ezen épületek átépítése kapcsán a felhasználás engedélyezésére a Lechner Tudásközpont jogosult.

A felhasználási engedély kiadásával kapcsolatos eljárási szabályok, továbbá az engedélyekért fizetendő díjak mértéke Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában található.

A Lechner Tudásközpont által kiadott felhasználási engedély általánosságban az építészeti alkotások átdolgozására is kiterjedő, 10 éves időtartamra szóló, harmadik személyre át nem ruházható felhasználást biztosít az építtető számára.

Szabad felhasználás alá esnek, így továbbra sem kell külön engedély az épületek helyreállításához (újjáépítés, felújítás), amennyiben az épület külső megjelenésében vagy rendeltetésszerű használatában nem történik változtatás.



Kapcsolódó jogszabályok:

- a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
- a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk
- a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk
- a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény
- szerzői jogi törvény végrehajtásáról szóló 9/1969. (XII.29.) MM rendelet
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
- az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI.8.) Korm. rendelet


Fogalmak*:

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.


A nemzeti tervvagyon kezelésével, felhasználásával kapcsolatos kérdéseit, illetve a felhasználásra vonatkozó igénybejelentő űrlapot a nemzetitervvagyon@lechnerkozpont.hu e-mail címre küldheti el.



*OTÉK {253/1997. (XII.20.) Kr.} szerinti fogalommagyarázatok

Forrás
Elnökségi beszámoló
Bővebb ˅
Csapó Balázs,
Elnök,
2020. május 31.
Összefoglaló az Elnökség 2019. évi tevékenységéről

Tisztelt Tagok!
Tisztelt Küldöttek!

A választási ciklus utolsó teljes évét zártuk, idén ősszel esedékes a Tisztújító Taggyűlés lebonyolítása. Noha jelen beszámoló az elmúlt év eseményeit hivatott ismertetni, érdemes egy kissé visszatekintenünk a korábbi évek munkájára is, így átfogó képet kaphatunk a BÉK tevékenységéről.

Kamaránk kiemelt célja volt a BÉK arculat teljes megújítása, amelyet a MOME szakmai támogatásával tudtunk lebonyolítani. Az egymásra épülő fázisok első lépcsője a kommunikációnk átvilágítása, és ez alapján egy pályázati brief összeállítása volt. A meghívásos szakmai pályázat eredményeként Kovács Mónika grafikus nyertes pályaműve a mutációtervezés során véglegesedett. Az elkészült arculat bevezetése 2019 során fokozatosan megtörtént.
Több fokozatban folyik a www.bek.hu oldal megújítása. A munka első ütemében jelentős tartalombővítés zajlott, elsősorban a szakmagyakorlók által elérhető új funkciók fejlesztésével. Az új honlapot – egyelőre a korábbihoz hasonló megjelenéssel, de már az új arculattal – 2019. márciusában üzemeltük be. Időközben elkészült az online ügyintézés felülete is, amely idén májustól elérhetővé vált, a joganyagok közé pedig minden budapesti TAK felkerült.
A fentiekkel párhuzamosan zajlik a honlap arculati tervezése is. 2019. év végére elkészült a logikai felépítés (UX) és a hozzá tartozó grafikai alapelemek (UI) váza, amelyek rugalmasan illeszkednek a különféle digitális eszközök kijelzőihez. A hátramaradt munkák (tartalmi elemek létrehozása, szoftveres fejlesztések) terveink szerint idén őszre készülnek el.

Külön fejlesztésként, az MMA támogatásával készült el a www.budapestlegenda.hu térképes alkalmazás Hartmann Gergely, Kozma Dániel és Schmal Fülöp gondozásában. A Budapest Legenda regiszterében a kortárs épületek interaktív, kereshető, mindenki számára elérhető adatbázisa épülhet ki a következő években. Az adatbázis alapját az elmúlt közel húsz év Budapest Építészeti Nívódíja elismerésben részesült épületei adják, jelenleg ezek rendszerezése és folyamatos feltöltése zajlik.

Az elmúlt években Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Építész Kamara közösen hirdette meg Budapest Építészeti Nívódíja pályázatát. Úgy tűnik, idén lehetőség nyílik arra, hogy a díj a rangjához méltó módon fővárosi rendeletbe foglalt szabályozott hátteret kapjon. A 2019-es mezőny rendkívül erős volt: Nívódíjban részesült a Régi budai városháza műemléki rekonstrukciója, Szabó Levente DLA; Alkér Katalin, Bartha András, Biri Balázs, Terbe Rita DLA, Tolnai Zsolt munkája. Kiemelt dicséretet kapott az Újpesti Piac és Vásárcsarnok és UP Újpesti Rendezvénytér (Bun Zoltán PhD) és a Láng Művelődési Központ rekonstrukciója (Nagy Csaba, Pólus Károly). Dicséretet kapott a Magyar Telekom és a T-Systems Hungary közös székháza (Tiba János (†), Király Zoltán, Beczner Balázs, Matúz Melinda), a MOME Műhelyház, Műteremház, Médiaház (Csomay Zsófia, Németh Tamás), a Klapka Központ Szolgáltatóház (Marosi Miklós), valamint a NEXON irodaépület (Fernezelyi Gergely DLA).

Több szakmai elismerés és díj kapcsán élünk jelölési jogunkkal, amik közül az „YBL-díj” és a „Prima Primissima díj” kiemelkedőnek számít. Az „Ezüst Ácsceruza díj” zsűrijében Benczúr László képviseli az Elnökséget, az idei díjazottak: Zubreczki Dávid, Nagy Bálint, Sulyok Miklós és Hartmann Gergely. A „FIABCI Ingatlanfejlesztési Nívódíj” zsűrijében Kruppa Gábor képviselte az Elnökséget, a BÉK különdíját a Láng Művelődési Központ, Nagy Csaba és Pólus Károly épülete kapta.

Az elmúlt években kamaránk társszervezőként vett részt a „SHARE Budapest” nemzetközi építészeti konferencia lebonyolításában.
Szintén rendszeresen kisebb anyagi támogatást nyújtottunk az Ars Sacra Alapítvány Szakrális Építész-belsőépítész Konferenciájának megszervezéséhez.
A CONSTRUMA egyre hangsúlyosabb szerepet kap a BÉK protokoll tevékenységében.
A BÉK 2019-ben két épületbejárást szervezett saját lebonyolításban (Solar Decatlon Europe, Puskás Ferenc Stadion), egyet pedig az Imagine Budapest közreműködésével (Palatinus).

Az Elnökség 2016. október végén tartotta meg alakuló ülését, ezzel párhuzamban korábbi Titkárunk, Sára Lászlóné, Julika év végével nyugdíjba ment. A titkári feladatokat 2017. január 1-től Dobosné Fontana Vera vette át. Vezetésével a Titkárság a személyi állomány fluktuációja mellett is stabilan, kifogyhatatlan energiával működik. Az egyablakos ügyintézés bevezetése (2017.), és a kettős könyvvitelre való átállás (2018.) fontos mérföldkövek voltak. A Titkárság törekvései egy érthetőbb, intimebb ügyvitel felé mutatnak.

A BÉK az elmúlt évben több ellenőrzést kapott. Augusztusban a NAV vizsgálta a tisztségviselők kifizetésével kapcsolatos ügymenetet, hiányosságot nem talált. Az ÁSZ ellenőrzése folyamatban van, 2019-ben 4 alkalommal adat/iratszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, majd 2020. évben további 3 alkalommal kértek be adatokat, ezen kötelezettségeinknek rendre eleget tettünk.

A költségvetés tekintetében a 2019. év ismét pozitív eredménnyel zárult. A tényleges bevételek a fix tételek esetén kissé elmaradtak a tervezett értékektől, az eseti bevételek viszont ezt kompenzálták. A kiadási oldalon költség túllépések jellemzően a szakmai feladatok területén jelentkeztek, ezek ellensúlyozását a tagdíjhátralékok mérséklődése jelentette. A BÉK tartalékkerete mindezek hatására tovább bővült, a fordulónapon 55 mFt fölött volt a pénzkészletünk.

Külön meg kell említenünk, hogy a Fővárosi Önkormányzat 12.000.000.- Ft (Nívódíj), a Miniszterelnökség 5.000.000.- Ft (szakmai munka, arculat, web), és a Magyar Művészeti Akadémia 1.000.000.- Ft (Budapest Legenda) pénzügyi támogatással segítette munkánkat, köszönet érte.

Leányvállalataink pénzügyi teljesítménye sajnálatosan elmarad a korábbi évekhez képest. A FUGA tavaly ünnepelte 10 éves születésnapját. Az ünnepi rendezvénysorozat szakmailag nagyon sikeres volt, de a társaság közel 6 mFt veszteséggel zárt. Az Építész Továbbképző szerény, 1 mFt közeli pozitív eredménnyel zárta a 2019-es üzleti évet.

Idei évi céljaink fókuszában a megkezdett folyamatok lezárása (honlap, Budapest Legenda, szabályozott szakmagyakorlási szolgáltatás bevezetése) mellett elsősorban a sikeres Tisztújítás lebonyolítása áll.
Ezen a ponton szeretném mindenkinek szívből megköszönni négyéves munkáját, felemelő érzés veletek és értetek dolgozni.


Tisztelt Küldöttgyűlés!
Tisztelt Felügyelő Bizottság!

Egyetértés esetén kérem fenti beszámolóm szíves elfogadását!



Csapó Balázs
elnök
Veszélyhelyzet idején
Bővebb ˅
Elnökség,
2020. május 29.
Ugyan a veszélyhelyzet kihirdetésével egyidőben a BÉK rendkívüli ügyviteli szünetet hirdetett, azért a munka nem áll meg.
Lassan 11 hét is eltelik a veszélyhelyzet kihirdetése óta. Ahhoz, hogy a BÉK működése - beleértve minden Bizottságát, munkaszervét és a Titkárságot - ne álljon le, a mindennapi feladatok ellátása ne ütközzön akadályokba, tisztségviselőink, munkatársaink és tagjaink egészségét megóvhassuk, egyik napról a másikra kellett átállnunk a digitális munkavégzésre.
Az első néhány hét rendkívüli ügyviteli szünetének ideje alatt az Etikai-fegyelmi Bizottság és a Szakmafelügyelet folyamatban lévő eljárásait, valamint a személyes ügyfélfogadást szüneteltettük. Az Elnökség tagjai és a Titkárság munkatársai ugyan távmunkában, ebben az időszakban is azon dolgoztak, hogy semmilyen működési folyamatban illetve közigazgatási eljárásban ne legyen fennakadás. Az Elnökségi üléseket on-line módon az előre meghatározott ügyrend szerint megtartottuk, sőt, a rendkívüli feladatok miatt további üléseket is be kellett iktatni. A Titkárság munkatársainak rövid idő alatt 434 fő szakmagyakorló, 609 jogosultságának továbbképzési határidejét kellett hivatalból meghosszabbítani (2020. december 31 -ig), hogy a veszélyhelyzet ideje alatt senkit ne érhessen hátrányosan pl. a kontaktórás továbbképzések elmaradása. Ugyanígy hivatalból kellett hosszabbítani a beszámolóval végződő kötelező továbbképzés (jogosultsági vizsga) teljesítésére biztosított határidőt 115 fő részére.
Az időközben megjelenő Kormányrendeletek aztán tisztáztak néhány kérdést pl. a Kamara pénzügyi beszámolójának és ezévi költségvetésének elfogadására, vagy a folyamatban lévő pl. etikai eljárások lefolytatására vonatkozóan. Ennek megfelelően április 22. óta normál ügymenet szerint az Etikai-fegyelmi Bizottság és a Szakmafelügyelet is végzi munkáját, egyedül a személyes meghallgatást igénylő eljárásokban került halasztásra ezen eljárási cselekmény.

A 2/2020 Elnöki intézkedés alapján a személyes ügyfélfogadás a veszélyhelyzet fennállása alatt továbbra is szünetel, azonban a kérelmek benyújtásának megkönnyítése érdekében, egyes eljárásokban lehetővé tettük az on-line ügyintézést, amely weboldalunkon külön regisztráció nélkül igénybe vehető.

Az Elnökség 2020. április 28 -i ülésén - a 102/2020 (IV.10) Kormányrendeletben foglalt felhatalmazás alapján - elfogadta a 2019. évi, mérleggel és könyvvizsgálattal alátámasztott költségvetési beszámolót, május 12 -i ülésén jóváhagyta a 2020. évi költségvetés tervezetét. Elfogadta a Szakmafelügyelet, a FUGA Budapesti Építészeti Központ, valamint az Építész Továbbképző szakmai és pénzügyi beszámolóját, továbbá áttekintette az Etikai-Fegyelmi Bizottság beszámolóját, amelyet a Területi Küldöttgyűlésnek elfogadásra javasol.
2020. május 26 -i ülésén megszavazta az Elnök és a Felügyelő Bizottság beszámolóját.
Mindezen határozatok a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül összehívásra kerülő Területi Küldöttgyűlés napirendjére kerülnek elfogadásra.


2020. június 2 -től a Titkárság fokozatosan visszaáll a normál munkarendre, és várhatóan június 23 -tól (a veszélyhelyzet megszűnését követően) a személyes ügyfélfogadás is újraindul.

Kísérjék figyelemmel weboldalunkat, Hírlevelünket, facebook profilunkat, hogy az aktuális információkról időben értesülhessenek!

Bízom benne, hogy a felmerült átmeneti nehézségek után, minden tagunk vissza tud térni szakmájához, és az élet a megszokott módon haladhat tovább!

Jó egészséget!

Csapó Balázs
elnök
Eredeti tervezőt keresünk
Bővebb ˅
Titkárság,
2020. május 27.
Keressük a 2623 Kismaros, Csalogány utca 58. - 2715 helyrajzi számú ingatlan eredeti tervezőjét
Tisztelt Kollégák!

Keresem a 2623 Kismaros (Pest megye), Csalogány utca 58. hrsz.: 2715 címen található hétvégi ház eredeti tervezőjét, a ház bővítésének, lakóépületté történő átalakításának tervezése, valamint a szerzői jogok érvényesítése ügyében.

A meglévő épületről nem lelhető fel eredeti tervdokumentáció, hatósági engedély, így eredeti tervezőjének személye ismeretlen.

Üdvözlettel:
Szesztay Domokos
okleveles építészmérnök
É 01-2108
szesztay.d@gmail.com
20/974-5828
Jogszabályok nyomában
Bővebb ˅
Dr. Enczi János,
Szakmafelügyelet,
2020. május 26.
Kutató-fejlesztő az építész, ha szellemi alkotást hoz létre?

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. Törvény (Kftv.) értelmező rendelkezéseket tartalmazó 3. §-ának 15. pontja szerint:
"kutató-fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik"

A „szellemi alkotás” fogalom értelmezése azonban nem attól függ, hogy azt építész tervező hozza-e létre. A szellemi alkotás fogalmát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapja szabatosan tartalmazza (https://www.sztnh.gov.hu/hu/szellemi-alkotas):

"Szellemi alkotás
Azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési minta-oltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Ptk. szintén szellemi alkotásként véd.”

Szellemi termékek közé sorolandók:
- az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),
- a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek),
- a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

Szellemi termékek típusai:
A szellemi termékek között vannak olyanok, amelyek valamilyen eljáráshoz, bejelentéshez köthetőek:
- szabadalom,
- használati minta,
- formatervezési minta,
- védjegy (pl. Coca-Cola),
- földrajzi árujelző (pl. tokaji bor).

A fent felsorolt szellemi termékekre iparjogi védelem kérhető. Minden védelem meghatározott ideig áll fenn, és egyes esetekben lejárta után hosszabbítható. Mivel az egyes típusok különböző időtartamra szóló védelemmel rendelkeznek, ez egyúttal megadja az egyes termékek használhatósági idejét is.

Más eszközök belső folyamatok révén keletkeznek:
- know-how,
- kereskedelmi név,
- a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok,
- a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak.

A szerzői jogi törvény szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
- az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, a nyilvánosan tartott beszéd,
- a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
- a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, szöveggel vagy anélkül, a rádió- és a televíziójáték,
- a filmalkotás és más audiovizuális mű, a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
- a fotóművészeti alkotás, a térképmű és más térképészeti alkotás,
- az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, a műszaki létesítmény terve,
- az iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez, a díszlet és azok terve, az ipari tervezőművészeti alkotás,
- a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Az építész tervező által készített építészeti-műszaki terv, illetve annak folytán megvalósult épület, véleményem szerint nem minősül olyan jellegű szellemi alkotásnak, amely iparjogvédelmi oltalomban részesülne.

A Kftv. 1. §-a tartalmazza a Kftv. hatályát:

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a Magyarországon, közfinanszírozású támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztésre és innovációra, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki.
(2) E törvény hatálya kiterjed továbbá
a) az olyan, külföldön nyújtott szolgáltatások igénybevételére és külföldről történő eszközbeszerzésekre is, amelyek közvetlenül Magyarországon megvalósuló kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz és az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak, valamint
b) az Európai Unión belüli és más nemzetközi együttműködés keretében magyar részvétellel
ba) külföldön végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek Magyarország területén történő elszámolására,
bb) külföldön nyújtott, az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások Magyarország területén történő elszámolására.”

A Kftv. hatálya tehát – a fentiek szerint - a „közfinanszírozású támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztésre és innovációra” terjed ki: ennek értelmében az építészeti tervezés nem tartozik a hatálya alá.


dr. Fiala István
Szakmafelügyelet
elnök
Gyűjteményismertető
Bővebb ˅
Lechner Tudásközpont,
Titkárság,
2020. május 25.
Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ gyűjteményei


Építési-műszaki tervek
Az archív építési-műszaki tervállomány alkotja a gyűjtemény gerincét. A rendszerváltás után jogutód nélkül megszűnt, vagy valamilyen formában (állami vállalatként vagy privatizáltan) tovább működő, de az archívumukat tovább gondozni már nem tudó építőipari tervező- és kivitelező vállalatok tervdokumentációit a ’90-es évek közepétől gyűjtjük. A gyűjtemény kialakításakor a legfontosabb szempont az értékmentés volt – megőrizni és kutathatóvá tenni azt a többszázezres nagyságrendű tervállományt, amely híven reprezentálja legújabb kori építés- és építészettörténetünket. Az archív tervállományban megtalálhatók többek között az ÁÉTV, a KERTI, a Borsodterv, a Pécsiterv, a Hajdúterv, a KÖZÉV, a TTI, a Dunabau-43. ÁÉV, az UVATERV, az Iparterv és a Győriterv munkái.

Néhány kiragadott érdekesség terveink közül: Villányi úti volt Kaffka, most Szent Margit Gimnázium, Nyugati téri aluljáró, Debrecen Pályaudvar, Velence Ifjúsági tábor, Sárvári Vár felújítási tervei, Erzsébet-híd, Szerencsi Csokoládégyár, lakótelepi panelházak.

Építési Geotechnikai Adattár
Az ÉGA 2009-ben került a Dokumentációs Központ állományába a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól. A gyűjtemény a magyarországi építkezések megkezdéséhez elengedhetetlen geotechnikai fúrások adatait tartalmazza, amelyek szakvéleményként szolgálnak a tervezők, beruházók és kivitelezők számára is. A szöveges munkarészek mellett – mint geológia, geomorfológia, földrajzi környezet, alapozási javaslat – műszaki rajzokat is magába foglal: helyszínrajzokat, talajszelvényeket, rétegszelvényeket. Az adattár bárki által hozzáférhető, a szolgáltatás részeként papíralapú és digitális formában is kérhetnek másolatot az ügyfelek.

Települési és területi vonatkozású tervek
Ez a gyűjtemény Magyarország településeire, a megyékre, kiemelt területekre, valamint az országos szintre vonatkozó területrendezési terveket – elsősorban a VÁTI törzsanyagát, valamint a különböző állami tervezővállalatok által tervezett általános, összevont, egyszerűsített, vagy részletes rendezési terveket – foglalja magában. 2000 óta a településszerkezeti terveket, szabályozási terveket, valamint a helyi építési szabályzatokat tartalmazó tervdokumentumokat kormányrendelet alapján kötelespéldányként gyűjtjük Tervtárunkban. Ezen terveket online katalógusunkon kívül az Országos Rendezési Tervkataszter alkalmazásunk segítségével is kereshetővé tettük.

Folyóirat-állomány
Folyóirat-állományunk hazai és külföldi építészeti, építésügyi, térségi fejlesztési szakfolyóiratokból áll. Gyűjteményünk bizonyos folyóiratai több évtizedre visszamenőleg megtalálhatóak Urbanisztikai Szakkönyvtárunkban (pl. Építés- Építészettudomány, Földgömb, Mérnök Újság, Régi - Új Magyar Építőművészet, Tér és Társadalom, Deutsche Bauzeitschrift, Architectural Review, Environment, Development and Sustainability, Planning Theory and Practice).

Fotótár
Az elmúlt évtizedek építésügyét, építészetét dokumentáló fotógyűjteményünk alapját a VÁTI, az UVATERV és az FTV fotói alkotják. A kb. 300 ezer papírképet, diapozitívot, negatívot, üvegnegatívot tartalmazó gyűjtemény egyelőre korlátozottan kutatható, jelenleg is feldolgozás alatt áll, személyes betekintést nem tudunk biztosítani. A már kutatott, feltárt fotókból válogatva létrehoztuk a Lechner Fotótár honlapot, ahol a tematikus albumokba rendezett képek több szempont alapján kereshetőek, illetve igyekszünk további adatokat, információkat, dokumentumokat rendelni hozzájuk, ezzel is segítve a kutathatóságot, információgyűjtést.

Építésügyi Filmarchívum
Filmtárunk állománya csaknem 700 tekercset tartalmaz, amelynek több mint felét digitalizáltuk és elérhetővé tettük a nyilvánosság számára. A gyűjtemény – amely 16, illetve 35 mm-es filmtekercsekből áll – felbecsülhetetlen értékű építés- és technológiatörténeti gyűjtemény az 1952 és 1992 közötti időszakból. A filmek elsősorban a szakipari képzés és továbbképzés számára készültek oktatási segédanyagként, így az egyes eljárások, munkafolyamatok pontosan követhetők általuk, éppen ezért a korabeli épületek felújításánál a mai napon is hasznosak.

Kutatási archívum
A kutatási archívum a könyvtári állomány egy speciális gyűjteménye, amely a Lechner Nonprofit Kft. elődje, a VÁTI tevékenysége során jött létre: belső tanulmányok, metodikák, szociológiai vizsgálatok, különféle tervezéshez készített háttértanulmányok, előkészítési anyagok, koncepciók, konferenciaanyagok. Témakörüket tekintve tükrözik a VÁTI több évtizedes munkáját: műemlékvédelem, építészet, építésügy, településfejlesztés, területfejlesztés, területrendezés.

NAVA-pont
2016 óta a Lechner Tudásközpont NAVA-pontként is üzemel: a Nemzeti Audiovizuális Archívum gyűjteményében található műsorok a szerzői jogi törvényekkel összhangban megtekinthetők.

Kiknek ajánljuk az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ gyűjteményét?
- Azoknak az építészeknek, tervezőknek, kivitelezőknek, akik tervezéshez, építkezéshez, épületfelújításhoz keresnek korábbi terveket.
- Területfejlesztőknek, településtervezőknek, akik az 1940 és napjaink közötti időszakból keresnek rendezési terveket, fejlesztési dokumentációkat, településtörténeti és helytörténeti dokumentumokat.
- Geotechnikusoknak, építőmérnököknek, statikusoknak, akik az Építési Geotechnikai Adattár állományából keresnek szakvéleményeket.
- Egyetemi, főiskolai hallgatóknak, akik tanulmányaikhoz nélkülözhetetlen háttéranyaghoz juthatnak hozzá tervtárunkban.
- Minden szakembernek, akik a Dokumentációs Központ gyűjtőköréhez kapcsolódó témákban érdekeltek.
- Magánszemélyeknek, akik ügyintézésükhöz, vagy akár csak érdeklődésből nálunk találják meg a keresett információkat.

Keresés a katalógusban
A Dokumentációs Központ gyűjteménye a dokumentumok típusa, eredete, tartalmi és formai sajátosságai szempontjából egyaránt nagyon heterogén. Könyvtári, valamint a leginkább keresett tervtári állományunkat is egy integrált könyvtári rendszerben, a Huntékában tartjuk nyilván.
A Katalógus főoldalán található Keresés menüpontot használva lehet különböző szempontok szerint keresni állományunkban.
Mivel tervtári állományunk speciális dokumentumokból áll, ezért feldolgozásuk, nyilvántartásuk némileg eltérhet a hagyományos könyv- és dokumentumkatalógusok logikájától. Amennyiben nem volt találat a keresett dokumentumra, abban az esetben is érdemes felvenni kollégáinkkal a kapcsolatot, akik több éves-évtizedes gyakorlatukkal segítenek a pontosabb keresésben, és igyekeznek minden lehetséges információt megadni az adott témában.

Dokumentumszolgáltatás
Amennyiben a katalógus használatával sikerült megtalálni a keresett dokumentumok adatait, azt e-mailben, telefonon vagy személyesen lehet leadni tervtáros, könyvtáros munkatársainknak. A megtekinteni kívánt dokumentáció adatai közül a címet, a raktári jelzetet és a példányazonosítót szükséges megadni. Ebben az esetben kollégáink előkészítik a kért dokumentumokat, kérdés esetén felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, betekintéskor pedig nem kell várni a szolgáltatásra.



Természetesen előzetes katalógushasználat nélkül is rendelkezésre állunk: elérhetőségeinken elég megadni a keresett tervhez, ingatlanhoz kapcsolódó címet, helyrajzi számot, paramétereket, vagy egy könyv címét, és kollégáink felkutatják állományunkban a keresett dokumentumot, információt.

Mivel állományunk túlnyomórészt egyedi dokumentumokból áll, azokat csak olvasótermi megtekintésre adjuk ki. E szolgáltatásunk ingyenes, regisztrációhoz kötött csupán, nincs beiratkozási díj sem.

Elérhetőségeink, nyitvatartásunk megtalálható a Dokumentációs Központ – Kapcsolat menüpontban.

Forrás
Pályázati felhívás: Design Management Díj
Bővebb ˅
Titkárság,
2020. május 23.
Design Management Díj célja, hogy elismerje azokat a szervezeteket, amelyek példaértékű eredményeket és sikeres működési modelleket mutatnak fel a designmenedzsment hatékony projekt és szervezeti integrációja révén.


A 2009-ben alapított Design Management Díjat a Magyar Formatervezési Tanács azzal a céllal hívta életre, hogy elismerje azokat a szervezeteket, amelyek példaértékű eredményeket és sikeres működési modelleket mutatnak fel a designmenedzsment hatékony projekt és szervezeti integrációja révén, hazai és nemzetközi szinten is felhívták magukra a figyelmet.

Évente bruttó 1 millió forintban részesül a legkiválóbbnak ítélt vállalat, intézmény, valamint elismerő oklevélben részesülnek a Bírálóbizottság által szintén kimagaslóan eredményesnek ítélt gazdálkodó szervezetek.

A Díjra várjuk azon szervezetek nevezését, amelyek magukénak vallják a Díj által közvetített értékeket, ezen működési elvek alkalmazását sikerük fontos elemének tartják. A Design Management Díjra történő nevezés, egyidejűleg a dokumentáció beküldésének határideje: 2020. június 30.

A Díjra emellett magánszemély is jelölheti a látókörébe eső, a fenti célokat megvalósító, elismerésre méltó teljesítményt nyújtó gazdálkodó szervezeteket, intézményeket. A jelölés határideje: 2020. május 31.

A körülmények okán mind a jelöléseket, mind a nevezéseket elegendő elektronikusan beküldeni az mfti@hipo.gov.hu e-mail címre.

A díjra jelölhető, illetve nevezhet minden olyan jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, cég, szervezet, intézmény (a továbbiakban együtt: szervezet), amelynek székhelye Magyarország területén van. A díjat elnyerheti bármilyen termelő vagy szolgáltatásokat nyújtó szervezet, amelynek tevékenységében hangsúlyos szerepe van a design alkalmazásának, és amely a jelen felhívást megelőző 3 évben végzett tevékenysége során a designmenedzsment alkalmazásával példamutató eredményt ért el.

Pályázati felhívás

Kérdőív

A pályázattal kapcsolatos további részletek, valamint a korábbi évek elismertjei ITT érhetők el.

Forrás
FUGA Budapesti Építészeti KözpontÉpítész TovábbképzőFUGA mikrokozmosz
Budapest Építészeti Nívódíja